Még több orosz gázt venne Magyarország jövőre, Szijjártó tárgyal a Gazprommal
A külgazdasági és külügyminiszter az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek beszélt a tárgyalásokról, és azt is elmondta, hogy Magyarország minden uniós szankciót meg fog vétózni, ha az EU megtiltja, hogy orosz kőolajat vásároljunk.
A Magyarországba érkező orosz földgázmennyiség növeléséről tárgyal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz állami gázvállalattal, a Gazprommal. A miniszter erről az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek beszélt, a nyilatkozatot az Euractiv szemlézte.
"Egy kiegészítő egyezményt már aláírtunk ennek az évnek az utolsó negyedévére, ennek értelmében pluszmennyiség érkezik, versenyképes áron. A következő évre vonatkozó szerződésről most tárgyalunk" - mondta a hírügynökségnek Szijjártó.
A két fél a múlt héten aláírt egy memorandumot is, melynek értelmében a következő években a korábbinál is több orosz gáz érkezhet Magyarországra. Ez a dokumentum a jelenleg ismert információk szerint nem konkrét mennyiségekről szól, hanem csak szándékot rögzít. Egy szintén a múlt héten megkötött szerződés pedig azt szögezi le, hogy Magyarország és a Gazprom ki szeretné használni a Török Áramlat gázvezeték teljes kapacitását. Szijjártó múlt heti orosz útja már a tizenegyedik volt a háború kitörése óta.
Magyarországra jelenleg a Török Áramlaton kívül Ukrajnán keresztül érkezik még orosz gáz, de az Oroszország és Ukrajna közötti tranzitszerződés csak az év végéig van érvényben, a meghosszabbítása pedig erősen kérdéses. A Török Áramlat viszont megkerüli Ukrajnát, a Balkán felől hoz be orosz gázt Európába.
Az Oroszország elleni szankciók megvétózását is belengette Szijjártó
Az orosz vezetékes gáz a háború előtt még az EU földgázfelhasználásának 40 százalékát biztosította. Ez a szám 2023-ra 8 százalékra esett, a tagállamok zöme igyekszik más, például norvég vagy észak-afrikai forrásra átállni, Magyarország viszont szilárdan kitart az orosz import mellett.
Ez pedig nemcsak a földgázra, hanem a kőolajra is igaz. Szijjártó Péter a RIA hírügynökségnek azt is megerősítette, hogy Magyarország ragaszkodik az orosz olajimporthoz, amit jelenleg csak az EU kivételes engedélye tesz lehetővé az országnak, az orosz kőolaj behozatala ugyanis általánosságban véve be van tiltva az uniós tagállamoknak.
"A szankciókat rendszert hathavonta vizsgálják felül. És ameddig a szankciók érvényben vannak, a kivételeknek is érvényben kell maradniuk. Különben meg fogjok vétózni a szankciókat" - mondta Szijjártó.
Tárgyalni kellett volna a magyarországi NATO-erők kivonásáról?
Néhány nappal ezelőtt a külügyminiszternek egy másik oroszországi nyilatkozata is bejárta a magyar sajtót. Szijjártó akkor is a RIA Novosztyinak adott interjút, ebben pedig beszélt az ukrajnai háború közvetlen előzményeiről is. Az interjúról aztán a hírügynökség azzal a címmel közölt összefoglalót, hogy
Szijjártó megnevezte a NATO hibáját, ami az ukrajnai konfliktushoz vezetett
Az összefoglaló címe most már visszafogottabb, de így is arról szól, hogy Szijjártó sajnálja, hogy a Nyugat nem tárgyalt az Oroszország által igényelt biztonsági garanciákról. A cikk aztán megismétli, hogy a magyar külügyminiszter szerint a mostani helyzet talán elő sem állt volna, ha a nyugati szövetségesek hajlandók tárgyalni Moszkvával az általa 2021 végén benyújtott szerződéstervezetről.
A dolog szépséghibája, hogy ebben a szerződéstervezetben az szerepelt, hogy a NATO húzódjon vissza az 1997-es határai mögé, ez pedig azt jelentené, hogy az 1999-ben csatlakozott Magyarország területéről is ki kellene vonni az ország biztonságát garantáló NATO-csapatokat. Szijjártó szóvivője az interjúról megjelent hírek kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter szavainak "hazug kiforgatásáról" beszélt, de azt nem nevezte meg, hogy ki volt az, aki hazug módon kiforgatta Szijjártó szavait.
